Borvidékek - Tokaj-Hegyaljai borvidék
-------------------------------------------------------------

Tokaj-Hegyaljai borvidék

Területe:5246 ha

Klíma: Kontinentális jellegű, gyakori a száraz, meleg késő őszi időjárás, ami
lehetővé teszi az aszúszemek képződését.

Talaj: A főként riolit, andezit és ezek tufáiból létrejött vulkáni takarón barna
erdőtalajok alakultak ki. A borvidék talajának döntő része erősen kötött agyag, sok
helyen köves, nehezen művelhető nyirok. A tokaji Kopasz-hegy nyúlványain lösz talaj
található.

Történelem: A Tokaj-hegyaljai szőlők első hiteles említése 1251-ből származik. Az
Árpád-házi királyok nagy szőlőművelési kultúrával rendelkező földműveseket
telepítettek a királyság területére. Ekkor Tokaj még nem tűnt ki a többi borvidék
közül. A tatárjárás teljesen megsemmisítette a szőlőket. Az újraépítésre IV. Béla
vallon és olasz telepeseket hozatott az országba. Feltehetően ekkor került az
országba a Furmint, Bakator, Gohér szőlőfajta is. A Görögországból elterjedő
mazsolabor a Szerémségen keresztül jutott el Tokaj-hegyaljára. A legenda szerint
1631 húsvétján ajánlotta fel az első aszút Sepsi Lackó Máté pap Lórántfy Zsuzsának
Sátoraljaújhelyen. A szőlő az Orémusz dűlőből származott. Valószínűleg azonban
már sokkal hamarabb készítettek aszúbort a környéken. Ezt támasztja alá, hogy már
1590-es években használták az "aszú szőlő" kifejezést és készítettek egy bizonyos
főbort, amit talán az aszúborral is lehet azonosítani.
Az aszúkészítés legfontosabb feltétele a késői szüret. 1700-as évekig Gál (október
10.) hetében kezdték a szüretet, majd több változtatáson keresztül végül Simon-Júda
(október 28.)napjára tették. Az 1600-as években egyre több törvényi szabályozás
lépett életbe, sőt 1655-ben az országgyűlés is foglalkozott az aszúborral. Ez is
mutatja, az aszúbor előállításának gazdasági súlyát.
Az aszúkészítés a 18. század végére és a 19. század elejére érte el csúcspontját.
Akkor szinte minden borvidéken megpróbálkoztak aszú készítésével, de ezek
termelését Tokaj kiszorította.
Legfontosabb vásárlók az oroszok és a lengyelek voltak.
Mária Terézia rendeletei az aszú forgalmazását jelentősen visszavetették. A filoxéra
vész szinte teljesen kipusztította a hegyaljai szőlőket. Az újratelepítés jelentős
fajtaszám csökkenést is eredményezett.
A 20. század közepéig Tokaj-hegyalján sok kóser bort is készítettek a zsidó ünnepi
asztalokra.
A privatizáció után több külföldi befektető is állít elő bort a borvidéken. Az általuk
szorgalmazott borászati technológia a nyugati borízlés és a gyors tőkeforgás
elősegítése miatt új aszústílus megjelenéséhez vezetett. Ezek a borok inkább a
szőlőből származó, elsődleges aromákra helyezik a hangsúlyt, könnyebbek, kevésbé
oxidatívak, mint a régebbi borstílus borai.

Ajánlott fajták: Furmint, Hárslevelű, Sárga muskotály, Zéta (Orémus)

Ültetvényes fajták: Bianca, Bouvier, Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Ezerfürtű,
Királyleányka, Leányka, Mézes, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Rajnai rizling,
Rizlingszilváni, Sauvignon, Szürkebarát, Zala gyöngye, Zefír, Zengő, Zenit, Tarcal 1,
Tarcal 10, Mátrai muskotály, Kövérszőlő, Gohér

Szamorodni készítése: Egészséges bogyók + aszúszemek, erjesztés, bor érlelés

Ordinárium készítése: Egészséges szőlőszemek, erjesztés, bor érlelés

Aszú készítése: Aszúszemek, aszúszemek puttonyban, erjesztés, bor érlelés

Máslás: Aszúszemek, aszúszemek puttonyokban, seprűbor, erjesztés, bor érlelés

Fordítás: Aszúszemek, aszúszemek puttonyban, aszútörköly, erjesztés, bor érlelés

Esszencia: Aszúszemek, bor érlelés