Borvidékek - Borkészítés
-------------------------------------------------------------

Borkészítés

SZÜRET
A szőlőtermesztés utolsó, a borkészítés első lépcsője a szüret.
Idejét jól kell megválasztani, mivel a bogyók érésekor a cukortartalmuk egyre növekszik, viszont a bennük levő értékes savak lebomlanak.
A megfeleő időpont akkor érkezett el, mikor a cukor és a sav harmonikus egyensúlya létrejön.
A szüret a bor születésének kezdete.
A kézi szüretelés az optimális.
A szőlőszemekből nyert must cukorfoka mutatja meg a szőlő érettségi fokát. Ez általában 16-23 fok közé esik, s az ebből készített bor 10-13% alkoholtartalmú lesz.

FEHÉRBOR KÉSZÍTÉSE
1. Mérés
2. Osztályozás (minőség és fajta szerint)
3. Eltávolítják egymástól a bogyót és a kocsányt
4. Zúzás, mely a bogyók héját repeszti fel (magától kicsorgó must a
legjobb minőségű!)
5. Préselés (ezt általában külön kezelik, mivel értéke az előbbitől
gyengébb, íze fanyarabb)
6. Mustot a cefrétol mielőbb különválasztják, a mustot erjesztő edényekbe
(hordókba) töltik.
7. Áztatás (max. néhány óráig - héjon áztatják azokat a fajtákat, melyek
héja íz- vagy illatanyagokat tartalmaz, pl. muskotály, tramini)
8. Erjesztés: cukorból, alkohol élesztőgombák segítségével
9. Borkezelés:
- Kénezés - segíti a bor fejlődését, tisztulását; borként vagy kénessavat
alkalmaznak
- Fejtés - borban leülepedő részek eltávolítása (seprű leszűrése) és
levegőztetés a célja
10. Érlelés: - reduktív: oxigéntől elzárt helyen; aromamegőrzés céljából
- oxidatív:aromák oxidációja; bor " testesedése" a cél
11. Palackozás

VÖRÖSBOR KÉSZÍTÉSE
A jó minőségű szőlő húsa nem tartalmaz színanyagot, csak a bogyó héja!
1. Eltávolítják egymástól a bogyót és a kocsányt
(nyitott kádakban - ún. káci)
2. Héjon erjesztés (egy hétig; rendszeres keverés mellett
- ekkor kerül a borba a színanyag és a cserzőanyag )
3. Hordókba töltés
(További fázisok a fehér-boréhoz hasonlóan történnek.)

A ROZÉBORRÓL.
Ha a rozébort magas színanyag-tartalmú szőlőből készítik, már
préseléskor elegendő színanyag kerül a mustba.
Ha nem, akkor 1-2 napi héjon való áztatásra vagy erjesztésre van szükség.
Az áztatást szén-dioxid atmoszférában érdemes folytatni, így
megőrizhetőek a fajtára jellemző illat- és ízanyagok.
(További fázisok a fehér-boréhoz hasonlóan történnek.)